a nagy dobás

COMING SOON


hamarosan jön a nagy ápdét! bezonyám! :)

http://www.toldacuccot.hu/letoltes?sid=ef70cb8cfc3cf60b73fe0ec3979397e1&file=0330-jo-virt.zip

Távérzékelés segédlet

LETÖLTÉS

MD5: 6A186F73F4B55AEF39C47BD5E18270FA

Távérzékelés

Távérzékelés: egy sajátos adatnyerési eljárás, amelynek során a földfelszín vagy földfelszíni objektumok bizonyos sajátosságairól (pl. méret, anyagi összetétel) anélkül jutunk adatokhoz, hogy a vizsgált tárggyal közvetlen kapcsolatba kerülnénk. Az adatnyerés általában elektromágneses energia közvetítésével történik.
Távérzékelés folyamata: Energiaforrás - Energia terjedés az atmoszférában - A földfelszín és az energia kölcsönhatása - A visszavert energia útja az atmoszférán át az érzékelőig - Az érkező energia rögzítése és továbbítása a földi vevőállomások felé - Az adatok elemzése.
Látható fény tartománya (VIS): az emberi szem által érzékelhető elektromágneses sugárzás. VÖRÖS - NARANCS - SÁRGA - ZÖLD - KÉK - IBOLYA
Infravörös tartomány

• Közeli infravörös (NIR): a látható fényhez hasonlóan a felszín által visszavert napsugárzás közvetíti az információt.
• Közepes infravörös (MIR): visszavert napsugárzás a domináns.
• Távoli (termális) infravörös (TIR): jelentős a felszín által kibocsátott sugárzás.

Fekete test: minden objektum, amely a ráeső sugárzást teljes egészében elnyeli és az elnyelt energiát teljes egészében kisugározza. A tárgyak csak megközelítik ezt az ideális állapotot.
Passzív távérzékelési rendszerek: a felvétel a Napból jövő és a felszín által visszavert (reflektált), vagy a földfelszíni objektumok saját maguk által kibocsátott (emitált) sugárzásának mérésén alapul.
Aktív távérzékelési rendszerek: a felvevő berendezés saját energiaforrással rendelkezik.
Molekuláris (Rayleigh-szóródás): akkor jön létre, ha a részecskék átmérője sokkal kisebb, mint az enregia hullámhossza. Hatása a hullámhossz negyedik hatványával fordítottan arányos, ezét a hullámhossz csökkenésével a szóródás mértéke növekszik. Ez azt jelenti, hogy a látható fény kék tartományában a legerősebb. Ezért kék az ég.
Mie-szóródás: a részecskékre eső fény hullámhossza összemérhető a részecske átmérőjével.
Nem-szelektív szóródás: a részecske átmérője sokkal nagyobb, mint a beeső fény hullámhossza.
Elnyelés (abszorpció): Valódi energiaveszteséget jelent. Az atmoszférában lévő vízgőz, széndioxid és az ózon részben vagy teljes mértékben elnyeli (abszorbeálja) az elektromágneses energia egyes tartományait.
Diffúz visszaverés: minden irányban egyenletesen veri vissza a felület az elektromágneses energiát.
Reflektancia: megmutatja az adott felszínre belépő és arról visszavert energia hányadát egy adott hullámhosszon, legtöbbször %-ban kifejezve.
Pásztázó letapogató rendszerek:

• keresztsávos
• köríves pásztázó
• sávmenti pásztázó
• oldalra tekintő

ERTS (Earth Ressources Technology Satellites) = LANDSAT
7 műhold, 1972, NASA
A LANDSAT műholdak közel-poláris, napszinkron pályán mozognak. A Föld egyenlítőjével alkotott szöge 90 - 110° között van. A műhold a teljes földfelszínt megfigyelheti. A műhold pályasíkja a Naphoz viszonyítva állandó helyzetű (napszinkron pálya), így azonos földrajzi szélességek esetében, azonos helyi időpontban készít felvételeket. A mostani LANDSAT holdak 16 naponta térnek vissza ugyanazon terület fölé, 185 km-es sávot fednek le. Szenzor: (sávok) LANDSAT-5 esetében MSS (4), TM (7)
LANDSAT-7 estében pedig ETM+ (7). 705 km magasságban kering.
Radiometriai felbontás 255.

MSS: multispektrális pásztázó, az adatokat két látható és két közeli infravörös tartományban rögzíti. A terepi felbontás 80 m.
TM (Thematic Mapper): A terepi felbontás 30 m. 7 érzékelő sáv.

SPOT (Systeme Pour l'Observation de la Terre): francia (CNES) műholdrendszer (+30 ország) 1986-tól. Közel-poláris, napszinkron pálya. Pályamagasság 832 km. Inklináció szöge 98.7°. Egy pálya menti pásztázás 101.4 percig tart. A visszatérési ideje 26 nap.
HRV (High Resolution Vidicon): nagyfelbontású lineáris sor-elrendezésű pásztázó berendezések (2 db egy holdon) (SPOT 1-3). Az egyik fekete-fehér (pankromatikus), a másik multispektrális, két látható, és egy közeli infravörös sávban 20 m-es terepi felbontású képeket készít.
HRG (High Resolution Geometric): nagy geometriai felbontóképességgel rendelekző berendezés. (SPOT-5) Multispektrális módban 10 m-es terepi felbontású, valamint közepes infravörös (SWIR) tartományban 20 m-es képeket készít. Pankromatikus módban pedig 5 m-eseket.
HRS (High Resolution Stereoscopic): sztereo képpárok készítésére alkalmas eszköz. Pankromatikus, 10 m-es felbontású, 120 km-es sávról készülnek képek.
DORIS: nagy pontosságú pályameghatározó rendszer.
IRS (Indian Remote Sensing Satellite): indiai földi erőforrás kutató műholdsorozat 1988-tól. Közel poláris, napszinkron pályán átlagos 904 km-es magasságban kering. Inklináció 99.5°, egy pályamenti pásztázás 103.2 percig tart. Időbeli felbontás 22 nap. Két multispektrális, négysávos lineáris pásztázó képalkotó szenzor.
IKONOS: kereskedelmi szupernagy felbontású műholdrendszer. 1 méteres pankromatikus és 4 méteres multipektrális felbontás.
QuickBird: 450 km-es magasságban kering. Pankromatikus képek 61 cm, multipektrális képek 244 cm-es felbontásúak. A radiometriai felbontás 11 bit.
GeoEye: Google, 30 cm-es felbontás katonai célokra, 50 cm-es polgári alkalmazásra (Google Föld)
ASTER (Advance Spaceborne Thermal Emission and Reflection Radiometer): az emberiség okozta környezeti változások vizsgálata, felmérése és hatásának előrejelzése a feladata.
MODIS (Moderate-resolution Imaging Spectroradiometer): NOAA meteorológia műholdakon működik. 36 spektrális sávban érzékel.
MERIS (Medium Resolution Imaging Spectrometer Instrument): közepes felbontású spektrométer. Az ESA ENVISAT (környezet megfigyelő) műholdon működő hiperspektrális felvevőrendszer.
NOAA/TIROS
Radar: Radio Detecting and Ranging: aktív mikrohullámú távérzékelő eszköz, rádiólokátor.
PPI (Plan Position Indicator): pozíciójelző radar.
SLAR (Side Looking Airborne Radar): oldalra néző radar.
SAR (Synthetik Aperture Radar): szintetikus apertúrájú radar.
SEASAT: jég és tengermonitoring rendszer.

Geometria I. jegyzet

Nem teljes, lehet folytatni...

LETÖLTÉS

Geometria I. minimumkérdések

LETÖLTÉS

AutoCAD ismeretek

LETÖLTÉS

Földtan diaképek

LETÖLTÉS Figyelem! Majd 50 mega...

Fotogrammetria I. vizsgakérdések 2008 KIDOLGOZVA

LETÖLTÉS

Grafikus területsávozás

Az osztásiránnyal párhuzamos irányokat húzunk a töréspontokon át, majd megmérjük a hosszakat és a közöttük lévő merőleges távolságot, majd számítjuk a trapézok területeit és a hosszváltozási tényezőket. A trapézok területeinek összege ki kell adja a sokszögidom területét. Amennyiben a nyilvántartási terület a számított területtől eltér, képezni kell a területváltozási tényezőt és a kialakítandó területet ezzel beszorozva kell kitervezni.

Területsávozás (lamellázás)

Sokszög alakú idom felosztása adott irányú párhuzamos egyenesekkel.
Először a töréspontokon át szerkesztjük meg az osztóvonalakkal párhuzamos egyenesek helyzetét, és miután a kialakult sávok trapézok és alkalmazható rájuk a trapéz alappal párhuzamos osztásának képletsora. Vagyis a pontos területek kitervezését már egy-egy trapéz osztására vonatkozó képletekkel számítjuk. Ehhez persze meg kell állapítani, hogy a kiosztás iránya szerint mekkora az egyes trapézok területe és még mennyi hiányzik, amit a következő sávból kell lehasítani.

Kettős munkarész

Amennyiben új térkép készítése van folyamatban, és az újonnan bemért részletek térképezése megtörtént, célszerű a munkarészekben ezeket az adatokat felhasználni a tervezéshez, de a végleges területek megállapításánál a nyilvántartásban jelenleg érvényes területre is rá kell állni. Azaz mind a nyilvántartási térkép, mind a készülőben lévő térképi állapot szerint el kell végezni a munkát.

Hosszváltozási tényező

A párhuzamos oldalak egységnyi magasságra eső hossznövekedése vagy csökkenése.

Méretváltozási tényező

Célszerűen az őrkeresztek alapján számítható.
A pb rövidítés arra utal, hogy a méretváltozás legtöbbször a térképlap papíranyagának beszáradásának következtében állt be.

Területváltozási tényező

Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő területek nem egyeznek mindig a térképről lemérhető adatokból számolt értékkel. Viszont a tervezésekhez a térképi hosszakat használjuk fel. Ezért képezni kell a területváltozási tényező értékét:

, majd a nyilvántartási adatok szerint kiosztandó területeket ezzel beszorozva a térképi méretekből számítható területeket kapjuk. Amikor a kitervezett területekből ismét a nyilvántartásba visszajegyezendő végleges terület számítására van szükség, akkor a területváltozási tényező reciprokával kell beszorozni a térképi területeket.

Területosztás tervezése

Történhet:

1. megadott területek (arányaik) szerint;
2. megadott méretek figyelembe vételével;
3. meghatározott pontokhoz kapcsoltan;
4. a földterületek nyilvántartott értékei alapján, esetleg
5. a helyszíni használat rögzítésével.
   

Területosztás

Az érintett síkidomoknak előre meghatározott elvek, feltételek (irányok, területnagyság vagy arányok) figyelembevételével történő részekre bontása.

A területosztás, mint földmérési feladat magában foglalja:

• a felosztandó területek határvonalának (kontúrjának) térképi és területi -irodában elvégezhető- azonosítását;
• az osztóvonalak adott feltételek szerinti tervezését;
• a felosztás kitűzési méreteinek meghatározását;
• a felosztandó területek és töréspontjainak terepi azonosítását;
• az osztóvonal helyszíni kitűzését;
• az új határvonalak töréspontjainak lehetőleg állandó módon való megjelölését;
• a kitűzött határvonal töréspontjainak a megrendelő részére való bemutatását;
• a kiosztási dokumentáció végleges elkészítését és végezetül
• a földhivatali és építésügyi felülvizsgálatot ás záradékolást követően a munkarészeknek a megrendelő részére történő átadását.
  

Területosztás célja

A tervezett állapot a terepen is kitűzhető legyen, tehát olyan adatokat (koordinátákat, kitűzési méreteket)kell produkálnunk, amelyekkel a terepi munkálatok könnyen, gyorsan és egyértelműen elvégezhetőek.

MSZ 7772-1

Magyar Szabvány
A digitális alaptérkép fogalmi modellje

MSZ 7772-2

Magyar Szabvány
(tervezet)
Az 1:10000 méretarányú digitális topográfiai alaptérkép fogalmi modellje