2008. december 17., szerda

Grafikus területsávozás

Az osztásiránnyal párhuzamos irányokat húzunk a töréspontokon át, majd megmérjük a hosszakat és a közöttük lévő merőleges távolságot, majd számítjuk a trapézok területeit és a hosszváltozási tényezőket. A trapézok területeinek összege ki kell adja a sokszögidom területét. Amennyiben a nyilvántartási terület a számított területtől eltér, képezni kell a területváltozási tényezőt és a kialakítandó területet ezzel beszorozva kell kitervezni.

Területsávozás (lamellázás)

Sokszög alakú idom felosztása adott irányú párhuzamos egyenesekkel.
Először a töréspontokon át szerkesztjük meg az osztóvonalakkal párhuzamos egyenesek helyzetét, és miután a kialakult sávok trapézok és alkalmazható rájuk a trapéz alappal párhuzamos osztásának képletsora. Vagyis a pontos területek kitervezését már egy-egy trapéz osztására vonatkozó képletekkel számítjuk. Ehhez persze meg kell állapítani, hogy a kiosztás iránya szerint mekkora az egyes trapézok területe és még mennyi hiányzik, amit a következő sávból kell lehasítani.

Kettős munkarész

Amennyiben új térkép készítése van folyamatban, és az újonnan bemért részletek térképezése megtörtént, célszerű a munkarészekben ezeket az adatokat felhasználni a tervezéshez, de a végleges területek megállapításánál a nyilvántartásban jelenleg érvényes területre is rá kell állni. Azaz mind a nyilvántartási térkép, mind a készülőben lévő térképi állapot szerint el kell végezni a munkát.

Hosszváltozási tényező






A párhuzamos oldalak egységnyi magasságra eső hossznövekedése vagy csökkenése.

Méretváltozási tényező

Célszerűen az őrkeresztek alapján számítható.
A pb rövidítés arra utal, hogy a méretváltozás legtöbbször a térképlap papíranyagának beszáradásának következtében állt be.