2008. december 11., csütörtök

Affin transzformáció

Affine transformation
Derékszögű síkkoordináták átszámítása egyik rendszerből a másikba úgy, hogy eltolódáson és elforduláson kívül a két főirányban különböző méretarány változás is bekövetkezik.

©Függelék by Dr. Németh Gyula

Tropikus év

1 tropikus év = 365.24219572 középnap.

Mohorovičič- féle felület

A kéreg és a köpeny között elhelyezkedő jellegzetes sűrűségi határ.
Ez az óceánok alatt mintegy 10 km mélységben, a
kontinensek alatt pedig; alacsony fekvésű alföldi vidékeken 30-40 km,
hegyvidékek és felföldek alatt mintegy 60 km mélyen található /pl. Közép-
Ázsiában/.

Az EOMA pontszámozási rendszere

- A felsőrendű hálózat pontjai nyolc számjegyből állnak:
- első két jegy a főkörök száma (fő alappontoknál és I. r. p. 00)
- 2. két jegy a szintezési vonal sorszáma (01-19 II. r., 20-99 III. r.)
- a következő három számjegy a pont sorszáma (az első helyen álló zérus kéregmozgási pontot jelez)
- az utolsó szám az ikerpontok sorszáma, ill. újraállandósításra utal
pl.: 0000 030-1 30. főalappont két ikerpontja
0000 030-2
0007 006-1 7. I. r. szintezési vonal 6. kéregmozgási pontja (eredeti
állandósítás)
0905 003-1 9. főkör, 5. II. r. vonalának 3. kéregmozgási pontja
0905 104-1 9. főkör, 5. II. r. vonalának 4. szakaszvégpontja
096 7115-2 9. főkör, 48. (67-19) III. r. vonalának 15. szakaszvégpontja (első
áthelyezés után)

- A IV. r. pontok száma kilenc jegyből áll.
- az első jegy mindig 4 (IV. r. pontra utal)
- a 2. két jegy a megye területi jelzőszáma (01-főváros, 20 – Zala)
- a 3. számcsoport három jegyből áll, és a földhivatal által adott IV. r. vonal száma
- ezt követi a pont kétjegyű sorszáma és az utolsó jelzőszám, amely szerepe megegyezik
a felsőrendű pontokénál ismertetettel
Pl.: 40712604-1-Fejér megye, 126. IV. r. vonalának 4. pontja (eredeti állandósítás).
- V. r. magassági alappontok: Olyan pontok kapnak ilyen minősítést, amelyek pontjele nem
szabatos, vagy az utasításban leírtaktól eltér. Nem kapnak EOMA számot, és
magasságukat csak cm élességgel tartjuk nyilván.

V. r. alappontok

- Az alappont-sűrítés feladata az országos felsőrendű és negyedrendű vízszintes alappontok
közé annyi újabb alappontot iktatni, hogy az alappontokra támaszkodva az adott
részletmérési vagy kitűzési feladatot kellő pontossággal, célszerűen el lehessen
végezni.
- Sűrűsége függ a terep domborzatától és fedettségétől, valamint az elvégzendő feladat
igényeitől, de nem haladhatja meg a 4 pont/km2
átlagot.
- A magaspontokat lehetőleg meg kell határozni ötödrendű alappontként.
- Az V. r. alappontok relatív hibája 1/10.000 körüli.
(Relatív hiba: a távolság javítások és a névleges távolságok hányadosa).

IV. r. alappontok

- A felmérés tárgyát képező részletpontok átlagos sűrűsége 1000
/km2
nagyságrendű.
Helyzetük meghatározását a felsőrendű hálózat pontjainak közvetlen felhasználásával
nem lehet megoldani, ezért a felsőrendű hálózat pontjai és IV. r. főpontjai között IV. r.
vízszintes alappontokat kellett létesíteni.
- A IV. r. alappont-létesítés célja, hogy lehetővé tegye további alsórendű alappont-sűrítés
gazdaságos és megfelelő pontosságú végrehajtását.
- Pontsűrűség: Átlagosan 1 pont/2 km2
, városok és kijelölt községek belterületén átlagosan
1 pont/0,5 km2
, nagy kiterjedésű erdőségekben 1 pont/ 3 km2
.
- 1963-ig fajelet és jelrudat alkalmaztak, a relatív hiba jelentős, kb. 1/25000 értékű.
- 1963-tól tripódokat, csavarozott árbócokat lehetett használni.
- 1965 után megjelentek a fénytávmérők; az iránymérés és távmérés hibája csökkent, így a
relatív hiba 1/40.000-re csökkent. A vegyes hálózatokat a 80-as évek végéig
használták, melynek pontossága elérte az 1/60.000-es értéket is. A 90-es években a
még pontosabb 3D-s módszert végezték.
- IV. r. alappontként meghatározhatók magaspontok is.

Alappont

A kisebb sűrűségű, egymástól távolabb elhelyezkedő, geodéziai úton létesített, állandó módon megjelölt, különböző pontosságú pontokat együttesen felmérési alappontoknak nevezzük. Olyan kétdimenziós fizikai pont, amelynek a méretét a hibaellipszis talpponti görbéjének területével fejezzük ki.

Beruházás

Beruházásnak egyszerűen azt az építési, rekonstrukciós vagy korszerűsítési tevékenységet nevezhetjük, amelynek célja egy szervezet (vállalat, cég, intézmény) un. állóeszköz-állományának (épületek, gépek stb.) bővítése, pótlása. (Szokás felhalmozásnak is nevezni.)

Többféle ismérv szerint is csoportosíthatjuk ezt a tevékenységet .
A beruházás jellege szerint lehet:
- termelő beruházás (az ipar, a mezőgazdaság stb. fejlesztését)
- nem termelő beruházás (a lakásépítést, az egészségügyet, a kommunális létesítmények fejlesztését szolgáló felhalmozás).
A beruházást elhatározó döntési jogkör szerint a legfontosabbak:
- a kiemelt jelentőségű kormányzati,
- a beruházási célprogramban összefoglalt kormányzati és
- az intézményi beruházások.
A felsoroltak közül az első kettő közvetlenül a magyar nemzetgazdaság fejlesztését segíti, így a szükséges anyagi fedezetet az ország költségvetési törvénye teremti meg. A kiemelt kormányzati beruházást az országgyűlés engedélyezi a kormány vagy az országgyűlés minősítése alapján. A célprogramos beruházás sorsát szintén a költségvetési törvény dönti el, de valamely miniszter határozza meg a tartalmát.

A Messiás kinyilatkoztatásai!

B, mint Baboss, fúúúúújjjjjjj!
Mit mond Szekeres? Ahol nincs, ott ne keress...
Jenki kérdés: könyökünkön jenki.
1,2,3,4, te kis kutya hová mégy?
Cirmos!
Guszti!
Mi célból? Acélból.
S, mint sólyomszem.
Z, mint zerge.
11 zerge, az már egy csapat.
Bedobjuk a kínai figurát: helyetessíccsünkcsakbe.
C, mint Cecília.

Papposz tétele

Perspektív helyzetben lévő elsőfokú alapalakzatok megfelelő négy-négy elemének kettősviszonya egyenlő.

Jenki kérdés

Ha egy pont rajta van a görbén, akkor a pont koordinátái kielégítik a görbe egyenletét.

3 lábú szék

Miért is jó a három lábú szék? avagy Miért szeretik a horgászok a három lábú széket?
Aki Baboss tanár úr óráin részt vett, találkozhatott ezzel a kérdéssel.
És íme a válasz:
Mert a 3 lába egyértelműen egy síkot jelöl ki (függetlenül a lábak hosszától), míg egy 4 lábú szék dülöngél, kiváltképp egyenetlen terep esetén.

Az utak számozási rendszere

Úthálózatunk kiemelt főhálózati útjai számozással ellátottak a megfelelő tájékozódás érdekében. A számozási rendszer gerincét a Budapestről sugárirányban kiinduló elsőrendű főutak egyszámjegyű csoportja képzi, melyek nyolc szektorra osztják az országot. Budapest belső területeinek tehermentesítését az épülő körgyűrű biztosítja.
Ezek az utak:
1. sz. főút: Bp. - Győr - Hegyeshalom ( - Bécs );
2. sz. főút: Bp. - Vác - Parassapuszta ( - Zólyom );
3. sz. főút: Bp. - Hatvan - Miskolc - Tornyosnémeti ( - Kassa );
4. sz. főút: Bp. - Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony ( - Ungvár );
5. sz. főút: Bp. - Kecskemét - Szeged - Röszke ( - Szabadka );
6. sz. főút: Bp. - Dunaújváros - Pécs - Barcs ( - Verőce );
7. sz. főút: Bp. - Székesfehérvár - Siófok - Nagykanizsa - Letenye ( - Zágráb );
8. sz. főút: Székesfehérvár - Veszprém - Rábafüzes ( - Grác ).

További elsőrendű főutak a forgalmi terhelés alapján:
10. sz. főút: Bp. - Dorog - Almásfüzitő;
21. sz. főút: Hatvan - Salgótarján;
41. sz. főút: Nyíregyháza - Vásárosnamény - Beregsurány;
42. sz. főút: Püspökladány - Biharkeresztes - Ártánd;
43. sz. főút: Szeged - Makó - Nagylak;
70. sz. főút: Bp. - Székesfehérvár - Siófok.

Az egyszámjegyű főutak között elhelyezkedő többi főút számozása két- vagy háromjegyű számmal történik, ezek másodrendű főutak. Két egyszámjegyű út között 10 db kétszámjegyű út számozására van lehetőség ( pl. a 8. sz. és az 1. sz. út között 80- 89 -ig ), illetve 100 db háromszámjegyű út lehet ( 800 - 899 ).

Az alsóbbrendű utak jellel ellátottak, mely jel négy vagy öt számjegyből áll.
A kizárólag gépjárművek által használható gyorsforgalmi utak (autópályák ) számozási rendszerünkben megkülönböztetésül M jellel (motor ) vannak ellátva, pl.: M1, M3, M5, M7. A Budapest körüli körgyűrű az M0 autóút.
Nagyon fontosak a nemzetközi úthálózatok, amelyek országokon keresztülvezető összeköttetéseket biztosítanak. Ilyen nemzetközi, hazánkat is átszelő útvonalak az Európa-utak, pl.: E 60, E 71, E 75, stb.

© Dr. Homoródi András - Mérnöki alapismeretek II. (GEO, 2008)