Szintezési szakasz

A szintezési vonalat 1,0-1,5 km hosszúságú szintezési szakaszokra osztják fel.

Szintezési vonal

Két szomszédos csomópont közé eső rész a szintezési poligonon.

Az EOMA pontszámozási rendszere

- A felsőrendű hálózat pontjai nyolc számjegyből állnak:
- első két jegy a főkörök száma (fő alappontoknál és I. r. p. 00)
- 2. két jegy a szintezési vonal sorszáma (01-19 II. r., 20-99 III. r.)
- a következő három számjegy a pont sorszáma (az első helyen álló zérus kéregmozgási pontot jelez)
- az utolsó szám az ikerpontok sorszáma, ill. újraállandósításra utal
pl.: 0000 030-1 30. főalappont két ikerpontja
0000 030-2
0007 006-1 7. I. r. szintezési vonal 6. kéregmozgási pontja (eredeti
állandósítás)
0905 003-1 9. főkör, 5. II. r. vonalának 3. kéregmozgási pontja
0905 104-1 9. főkör, 5. II. r. vonalának 4. szakaszvégpontja
096 7115-2 9. főkör, 48. (67-19) III. r. vonalának 15. szakaszvégpontja (első
áthelyezés után)

- A IV. r. pontok száma kilenc jegyből áll.
- az első jegy mindig 4 (IV. r. pontra utal)
- a 2. két jegy a megye területi jelzőszáma (01-főváros, 20 – Zala)
- a 3. számcsoport három jegyből áll, és a földhivatal által adott IV. r. vonal száma
- ezt követi a pont kétjegyű sorszáma és az utolsó jelzőszám, amely szerepe megegyezik
a felsőrendű pontokénál ismertetettel
Pl.: 40712604-1-Fejér megye, 126. IV. r. vonalának 4. pontja (eredeti állandósítás).
- V. r. magassági alappontok: Olyan pontok kapnak ilyen minősítést, amelyek pontjele nem
szabatos, vagy az utasításban leírtaktól eltér. Nem kapnak EOMA számot, és
magasságukat csak cm élességgel tartjuk nyilván.

V. r. alappontok

- Az alappont-sűrítés feladata az országos felsőrendű és negyedrendű vízszintes alappontok
közé annyi újabb alappontot iktatni, hogy az alappontokra támaszkodva az adott
részletmérési vagy kitűzési feladatot kellő pontossággal, célszerűen el lehessen
végezni.
- Sűrűsége függ a terep domborzatától és fedettségétől, valamint az elvégzendő feladat
igényeitől, de nem haladhatja meg a 4 pont/km2
átlagot.
- A magaspontokat lehetőleg meg kell határozni ötödrendű alappontként.
- Az V. r. alappontok relatív hibája 1/10.000 körüli.
(Relatív hiba: a távolság javítások és a névleges távolságok hányadosa).

IV. r. alappontok

- A felmérés tárgyát képező részletpontok átlagos sűrűsége 1000
/km2
nagyságrendű.
Helyzetük meghatározását a felsőrendű hálózat pontjainak közvetlen felhasználásával
nem lehet megoldani, ezért a felsőrendű hálózat pontjai és IV. r. főpontjai között IV. r.
vízszintes alappontokat kellett létesíteni.
- A IV. r. alappont-létesítés célja, hogy lehetővé tegye további alsórendű alappont-sűrítés
gazdaságos és megfelelő pontosságú végrehajtását.
- Pontsűrűség: Átlagosan 1 pont/2 km2
, városok és kijelölt községek belterületén átlagosan
1 pont/0,5 km2
, nagy kiterjedésű erdőségekben 1 pont/ 3 km2
.
- 1963-ig fajelet és jelrudat alkalmaztak, a relatív hiba jelentős, kb. 1/25000 értékű.
- 1963-tól tripódokat, csavarozott árbócokat lehetett használni.
- 1965 után megjelentek a fénytávmérők; az iránymérés és távmérés hibája csökkent, így a
relatív hiba 1/40.000-re csökkent. A vegyes hálózatokat a 80-as évek végéig
használták, melynek pontossága elérte az 1/60.000-es értéket is. A 90-es években a
még pontosabb 3D-s módszert végezték.
- IV. r. alappontként meghatározhatók magaspontok is.

Alappont

A kisebb sűrűségű, egymástól távolabb elhelyezkedő, geodéziai úton létesített, állandó módon megjelölt, különböző pontosságú pontokat együttesen felmérési alappontoknak nevezzük. Olyan kétdimenziós fizikai pont, amelynek a méretét a hibaellipszis talpponti görbéjének területével fejezzük ki.